(Hosszú kihagyással, fájdalmas hiányokat hordozva 2024. áprilisában folytatom a blogot.) Valahogy úgy adta a helyzet, hogy 2018. júliusában 2 autóval, 8-an vagy 9-en indultunk bóklászni és felfedezőbe a Királyerdő hegységbe.
2018. július 29., vasárnap
Királyerdő 3/1.
2018. július 28., szombat
Királyerdő 3/2.
Útközben valahol...
Úgy kirándultunk, hogy kedvünk szerint megálltunk valahol és fotózgattunk. Ilyen képek következnek.
Mezei vagy keskenylevelű kakukkfű (Thymus serphyllum), de az élőhely miatt nem vetném el a hegyi kakukkfüvet sem. (Az első faj több kisfaj gyűjtőneve, de ez már a botanika egyik labirintusa. A sok közül:)
A kép előterében, jobb alsó részében van még egy növény, amit mostanában (tehát a kép készítéséhez képest majd 6 év után:) vettem észre. Köszönöm Jakab Gusztáv megtisztelő határozását: ebfojtó müge (Asperula cynanchica). Ezt is a nagykönyv szerinti helyén fotóztam, és erre a növényre külön megérné rámenni pl. makrószerkóval fotózni, mert önmagában még szebb.
A Wikin van "Karsztbokorerdő" szócikk. Nagyon érdekes és a leírás szépen illik a Királyerdő élőhelyeire, több növényt ezen a kiránduláson is megtaláltam.
Ebben is mennyi munka, mennyi tudás van, sorsok... Nem román és nem magyar, hanem mélyen emberi.
A sok egykor működő vízimalom közül az utolsó. Műszakilag is az építők munkáját dicséri a közel 200 éves malom; úgy írják, teljesen fából készült. Egy kép belülről:
Azért van hangulata, és ha kifogunk egy csendesebb időszakot, érdemes mélázni. A malmot a látogatók eltartják, a bácsi pedig élvezi a figyelmet. Ha "csengetünk", muzsikál is. Bár lenne fiatalabb csapat, aki karbantartaná és őrölné a lisztet...
És innét már hazafelé vettük az irányt.
2018. július 27., péntek
Királyerdő 3/3.
Valahogy úgy alakult, hogy maréknyi gombát is találtunk útközben. Természetesen OZS-hoz fordultam, az ő segítségével írom a fajokat. Köszönöm szépen a segítséget!
Piros galamgomba (Russula lepida) elszáradóban lévő példánya. Európa egyik gyakori ehető gombája.
A képből annyi látszik, hogy valamelyik áltrifla. A repedés a spórák érését jelzi. Gyakori és erősen mérgező.
A képből ismét csak a család látszik, valamelyik susulyka faj. Gyakori és mérgező, cserébe szép fényekben elég sokat találtunk.
A 3. kép OZS képe, szíves engedélyével naplózom.
Piros galambgombából találtunk fiatal példányt is.
És egy rokon, a varashátú galambgomba (Russula virescens). A Wiki nagyon jókat ír a gombáról, nem is merem bemásolni. A kínai gombakonyha egyik régi gyógygombája.
(A szöveg és kép beszúrással kínlódok, a html beállításokkal sem boldogultam, elnézést kérek a hibáért, majd igyekszem javítani.)
2018. július 12., csütörtök
A Révi-szoros
A folyóparton a szorosba sétálva találtam egy pókhálóslepkét (Araschnia levana), és egy
ligetszépét, amit egyetlen képből nem lehet pontosabban meghatározni.
A hely eléggé ismert, sajnos a taplóság nyomait is megtalálni. Igen, valamelyik anyaországi honfitársunk a csipszes zacsit (egy másik képen látszik, hogy többet) itt találta alkalmasnak elhelyezni...
Gyenge és keserű képen a kirándulás legértékesebb megfigyelése. Vízirigók (Cinclus cinclus) a Sebes-Körösön, nálunk fokozottan védett faj. Sajnos csak alapobjektív volt nálam...
A közelben található a szoros talán legszebb pontja, a Körösrévi vízesés. Miután a bejegyzést 2022 májusában írom, már tudható, hogy a vízesés beszakadt a folyóba. A természet azóta építi a másikat.
A Zichy-barlang egy része vezetéssel látogatható és megéri a sétát. Két kép a barlangból.
Két tájkép a Királyerdő hegységből, ami nagyrészt karsztos mészkő itthoni viszonyok között igen nagy területű, sok-sok felfedeznivalóval.
Zárásként egy vidéki életkép. Az ésszerű legeltetés a fenntarthatóságot szolgálja, a friss tejtermék a legkiválóbb étel, csak éppen nem lesz, aki vállalja a pásztorkodást...
2018. június 10., vasárnap
Pusztai vizit
Az egyik kilátón figyelgetve sikerült viszonylag közelről nagy kócsagot (Ardea alba) fotózni, a kép vágatlan.
Leskelődtem, ahonnét lehetett, és kanalasgémet találtam (Platalea leucordia), ami a magamfajta amatőrnek már élmény. Kicsit tovább várakozva újabb nagy kócsag. A képek finomanszólva is szerkesztettek...
A mezei aszat (Cirsium arvense) kifejezetten szép virított a szürkés időben. Mondjuk időbe telt, amíg rácsodálkoztam, pedig tömeges.
És a békési puszták foglalata a kamillás tájkép, haragos felhőkkel; a napló kedvéért orvosi székfű (Matricaria recutita).
A közelben találtam, a környéken gyakori védett növényünk a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale).